Gosti újabban tetoválja magát. Magát és a lakást. Négy év után is maradt még bennem egy szemernyi jóhiszeműség meg naivitás- hajlamos vagyok még néha elhinni, hogy ha leteszem Őket aludni, aludni fognak. Az alábbi remekmű is egy ilyen "alvás" alatt született:
Ez rendben van. Mondjuk, hogy rendben van, fő a nyugalom...Viszont mikor a frissen mosott lepedőn megjelenik egy komplett autópályarajz, örökíróval, zöld füves területek kisatírozva zsírceruzával, na akkor jön a nagy, mély levegő...Nem, nem jön ki. Se kold eksönnel, se vinterszpringultraaromaterapival...lett egy szép vintéjdzs autópályás Gosti dizájner-lepedőnk...
Szoktak ám együtt is rajzolni. Gosti már egész pofás kis traktorokat tud. Illésnek annyira nincs ínyére az efféle alkotótevékenység. Inkább csak megadja magát a rázúduló artisztikus információáradatnak...
S még mindig a rajzolás témánál maradva: Illés egyik
kedves zugtápláléka a zsírceruza. Néha rajtakapom
a rágcsáláson és kiköpetem vele, vagy ha
összeszorítja a fogait akkor valahogy kihalászom.
Volt szerencsém már találni a lakásban félig vagy
részben elfogyasztott, megcsócsált "példányokat"...
Illést némileg lassabban sikerül "rászocializálnunk" az emberszerű étkezésre, mint anno Gostit. Pedig az igyekezet megvan. Valahogy hidegen hagyja a szépen evés gondolata. Kikéri a maga kis evőeszközét úgy ahogy kell, aztán elkezdődik a krümlipürémasszírozás (nagyjából minden beborítható felületre), leveslötykölés...mikor pl. ez utóbbi tevékenységét végképp megunom és elkobzom tőle a kanalat s én magam kezdem etetni, ő is rásegít kézzel; nagy műgonddal kihalássza a répácskákat, tésztácskákat; volt, hogy mire befejeztük az evést, úgy ki voltak ázva a kezei, mintha legalább egy órát a kádban gubbasztott volna..
Most aranyosan alszanak. Kaptak ma egy cseh mesét, két medvéről szól, akik állandóan buzerálják egymást. Gostinak nagyon bejön. Illésnek is nagyon bejönne, ha lennének benne 2 méternél magasabb, labdát pattogtató emberek...Itt az ideje, hogy én is menjek "aranyosan aludni", hogy holnap újult erővel mesélhessek gyerkőceimnek pingvinekről és koalákról...
